A terminológiával kapcsolatban több szövődmény is előfordul:
Az akariázis az atkák által okozott, néha papillás (viszkető dermatitis) vagy papuláris (papuláris urticaria) bőrkiütés, amelyet általában csalánkiütés (urticaria) és erős viszkető érzés kísér. Ilyen fertőzésre példa a rüh vagy a gamasoidózis.
A szorosan rokon kifejezést, a rüh, általában a háziállatoknál, valamint a haszonállatoknál és a vadon élő emlősöknél használják, valahányszor szőrhullásról van szó. A rühességben Sarcoptes és Demodex fajok vesznek részt, de mindkét nemzetség az emberi bőrbetegségekben is érintett (csak konvenció szerint, nem nevezik rühnek). A Sarcoptes az embernél különösen súlyos tüneteket okoz, és a fent említett rühösséget okozza.
A másik atka nemzetség, amely viszketést okoz, de ritkán okoz szőrhullást, mert csak a keratin szintjén fúrja be magát, a Cheyletiella. Ennek az atka nemzetségnek különböző fajai szintén sokféle emlőst, köztük az embert is megfertőznek.
Az atkafertőzés néha ektoparazita, bőrbetegséget, például bőrgyulladást jelent. Lehetséges azonban, hogy az atkák a gyomor-bélrendszerbe és a húgyutakba is behatolnak.
A MeSH az “atkafertőzés” kifejezést az Acariformes-re vonatkoztatva használja. Azonban az ebbe a csoportba nem tartozó atkák is kapcsolatba hozhatók emberi megbetegedésekkel. (Lásd alább az “Osztályozás” című részt.)
Az Acari kifejezés a kullancsokra és az atkákra együttesen utal, ami félreérthetőséget okozhat. (Az atkák parafiletikus csoportosítást alkotnak.)
Az atkák legalább háromféle módon hozhatók kapcsolatba betegséggel: (1) bőrnyálkahártya-gyulladás, (2) allergin termelése, és (3) parazita betegségek vektoraként. Az atkafertőzés leírására használt nyelvezet gyakran nem tesz különbséget ezek között.