Az acetilkolin1 neuronok és receptorok2 elhelyezkedése feltérképezhető az idegrendszer szerveződése szempontjából (7. ábra). Az acetilkolin neuronok bőségesen találhatók a központi idegrendszerben, amely az agyat és a gerincvelőt foglalja magában. A perifériás idegrendszerbe tartoznak az agyat és a gerincvelőt az izmokkal, a szervekkel és a bőrrel összekötő neuronok, amelyek érzékszervi és motoros információkat küldenek. A perifériás idegrendszer 1) a szomatikus motoros rendszerre oszlik, amelyben a vázizmok a gerincvelőből motoros idegeken keresztül kapnak információt a mozgás kiváltására (többnyire akaratlagos), és 2) a vegetatív idegrendszerre, amelyben a simaizmok és más szervek az agyból és a gerincvelőből kapnak információt a szervműködés szabályozására (többnyire akaratlan). Végül a vegetatív idegrendszert felosztják paraszimpatikus idegrendszerre3 (PSNS), amely állandóan aktív, és szimpatikus idegrendszerre4 (SNS), amely különösen stressz, félelem és vészhelyzet idején aktív. Az acetilkolin neuronok a perifériás idegrendszer minden részében jelen vannak. A szomatikus idegrendszerben5 a motoros idegek acetilkoltint szabadítanak fel a vázizomzatra. A vegetatív idegrendszerben a neuronoknak 2 típusa van, amelyek a PSNS-hez és az SNS-hez járulnak hozzá. Az első típusú neuron elhagyja a gerincvelőt, útban egy ganglion6 nevű neuroncsoport felé. A ganglionokban az acetilkolin neuronok acetilkolint szabadítanak fel a második típusú neuronra. Ez a második típusú neuron eljut a végső rendeltetési helyére (pl. szervek, mirigyek, simaizomzat), és vagy acetilkolin szabadul fel a PSNS-ben, vagy egy másik neurotranszmittert, noradrenalin7 szabadul fel az SNS-ben. Ez a 2 idegrendszer általában egymással szemben működik. Például a tüdőben a PSNS okozza a hörgők szűkületét, az SNS pedig a hörgők tágulását; a PSNS serkenti a nyálelválasztást, az SNS pedig gátolja a nyálelválasztást. Minden olyan helyen, ahol acetilkolin szabadul fel, acetilkolin-receptorok vannak jelen a megfelelő célponton (7. ábra).
Meghatározások:
1 az idegvégződések vezikuláiban tárolt neurotranszmitter; megtalálható a központi idegrendszer, a szomatikus idegrendszer, a paraszimpatikus idegrendszer és a szimpatikus idegrendszer neuronjaiban.
2 fehérje, amelyhez hormonok, neurotranszmitterek és gyógyszerek kötődnek. Általában a sejtmembránokon helyezkednek el, és a kötődés után funkciót váltanak ki.
3 a vegetatív idegrendszer része, amely a szervek és szövetek mindennapi funkcióit irányítja. Kétféle neuronból áll, preganglionikus és posztganglionikus neuronokból. Mindkét típus acetilkoltint szabadít fel.
4 a vegetatív idegrendszer része, amely a szervek és szövetek funkcióit szabályozza, különösen stressz, félelem és vészhelyzetek idején. Kétféle neuronból áll, a preganglionikus és a posztganglionikus neuronokból. A pre-ganglionikus neuronok acetilkoltint, a posztganglionikus neuronok pedig norepineprint szabadítanak fel.
5 a perifériás idegrendszer része, amely a mozgást irányítja. A motoros idegek elhagyják a gerincvelőt, és a vázizmokat innerválják. A motoros idegek acetilkoltint szabadítanak fel, hogy az izmokat összehúzódásra késztessék.
6 idegsejttestek kötege, amelyet gyakran “posztganglionikus neuron”-nak neveznek. Mind a PSNS-ben, mind az SNS-ben a preganglionikus neuronok acetilkoltint szabadítanak fel; a posztganglionikus neuronok vagy acetilkoltint (PSNS) vagy noradrenalint (SNS) szabadítanak fel.
7 a katekolaminok családjába tartozó neurotranszmitter (kémiai hírvivő), amely a szimpatikus idegrendszerben a kémiai kommunikációt gyógyítja. Felelős a stresszes kihívásra adott fiziológiai válaszért (a “menekülés vagy harc” válaszért).
Ábrák:
7. ábra Az idegrendszer szerveződése, beleértve a központi, autonóm (PSNS és SNS) és szomatikus alosztályokat. Act, acetilkolin; NE, noradrenalin; AChR, acetilkolin receptor; NER, noradrenalin receptor.